Átvitt értelemben és szó szerint is persze. Egy fiatal házaspár nappalijában a fém galériára való feljutást kellett megoldani, és ha már lépcső, legyen szekrény is, sok-sok rakodótérrel, kellett egy komód is, és ha már komód, legyen benne egy kihúzható asztal a munkához, kellett egy ülőke az ablakban, és ha már az ülőkének van dobogója, az legyen Fifi, a robotporszívó pihenőhelye. A könyvszekrényeknek nincs más funkciója, mint a könyvszekrénység.
Elég konkrét elképzelésekkel kerestek meg, mind a színeket, mind a funkciókat illetően, a helyszínen a “pesto” elnevezésű színre és egy tölgyre esett a választásuk, ehhez javasoltam az ivory-t, hogy oldjuk, világosítsuk az összhatást. Az ajtók tip-on nyitást kaptak, mivel a lépcsőhöz nem passzolt volna semmilyen fogantyú, a fiókokra viszont jól illik a fekete fém és tölgy kombinációja.
A munkát egy vidám öthónapos kislány felügyelte, aki szüleivel együtt el is foglalta a szekrényt mihelyt kész lett: kaptunk egy képet, ahogy a család három tagja a lépcső három különböző polcára kucorodott be. A felnőttek viszonylag kényelmesen beültek a 72 cm mély pakolóhelyekre, a pici pedig a maga teljes hosszában végighasalt egy polcon és onnan kukucskált ki.
És a látványterv:
mARTawood 